A Desamparados elleni meccset külföldi utam miatt végül nem láttam, a hírek és a 8 perces összefoglaló alapján az első 30 percben gyötrelmesen játszottunk ezen a sajnos (a régóta várt szankciók miatt) idegen pályán és zárt kapuk mögött játszott mérkőzésen, aztán egy jó beadásra ismét érkezett Ocampos (szörnyű, hogy ez a 17 éves fiú játszott 3 jó meccset a Riverben és az argentin másodosztályban, és máris bejelentkeztek érte az európai nagycsapatok), majd még a félidő vége előtt Ocampos letámadta a védőt kirúgás után, megszerezte a labdát, csinált 2 cselt, középre adott, Sanchez érkezett és még a szünet előtt 2-0.
A második félidőben Chori elszórakozott egy labdakihozatalt a tizenhatosunknál és máris szépítettek a San Juaniak, de aztán (több Riveres kapufát követően) ismét Ocampos csinált félpályánál két zseniális cselt, keresztebe adott, Sanchez meg középre, Cavenaghi félollóból rosszul találta el a labdát, de érkezett Chori és le is zárta a mérkőzést egy léc alá küldött bombával. 3 meccs, 3 győzelem: álomszerű kezdés, 2 ponttal vezetjük a tabellát (100%-os csapat a 3. fordulóra csak a River maradt).
4. forduló, a Quilmes idegenben. A sörösök (a Quilmes a legjobb argentin sörmárka) velünk együtt estek ki tavaly, klasszikus első osztályú csapat, jó pár éve még Libertadores kupában is meneteltek (Grafite a quilmeses Desabatoval szólalkozott úgy össze, hogy szegény Desabatot rasszizmus vádjával meccs után lecsukták a Sao Paoloi rendőrök és regelig fogva tartották). A Quilmes elnöke azt jósolja, hogy 3-0-ra nyernek, mivel a River még nem találkozott jó csapattal a másodosztályban, 2 győzelemből jönnek és jó formában vannak. A River belső köreit Pereyra eladása (a 20 éves fiú nagyon tehetséges balszélső, de sosem volt alapember, és Ocampos feltűnésével ki is szorult a csapatból) zaklatta fel a héten (nyár elején az alelnök azt mondta, nem adjuk el egyszerre Lamelát és Pereyrát - mindketten az U 20-as válogatott alapemberei: eladtuk), így kb. 25 millió dollár folyt be ebben az átigazolási szezonban a kasszába (nem is rossz egy kieső csapattól), nagyon remélem, hogy sikerült rendezni a játékosokkal szembeni adósságokat, és senki nem lép a pályára a továbbiakban keserű szájízzel és üres pénztárcával.
A másik heti téma Cavenaghi gólképtelensége volt. Cavegol, a csapatkapitányunk, Chori mellett a másik emblematikus visszatérőnk (a Bordeaux-ból tért vissza természetesen össze sem hasonlítható fizetésért) 3 forduló alatt nem szerzett gólt középcsatár létére, pedig volt egypár helyzete, és az egész középpálya arra hajt, hogy végre gólt rúgjon.
No ezek után jött ma a Quilmes meccs és borzasztóan játszottunk. Az első félidőben Nico Domingo, a védekező középpályásunk 5 alkalomból ötször vesztette el a labdát a saját térfelünk közepén, csak az isten mentett meg minket a góltól. Aztán a Quilmes elszúrt egy lesre állítást, Cavenaghi kiugrott, és az ötös sarkáról olyan biztosan bombázott a hosszú sarokba (a Quilmes kapusa a kezét sem tudta felemelni), mintha nem az ő gólképtelenségéről szóltak volna egész héten a hírek.
Sajnos a 2. félidőben sem játszottunk jobban, a játék képében a különbséget az jelentette, hogy most már a Quilmes is szarul játszott. Ráadásul a streamem is egyre jobban akadozott, úgyhogy erről a félidőről sok mondanivalóm nincsen. A 47.! percben szögletből egyenlített a Quilmes, úszott kettő pont - ez bosszantó - de nem érdemeltünk volna győzelmet (hiszen bűn rosszul játszottunk, egész meccsen nem működött a középpályás játékunk, nem szereztünk labdát, amit meg mégis, azt eladtuk), így az idegenbeli döntetlen, rossz játékkal, végül is nem rossz eredmény.
Továbbra is listavezetők vagyunk, Nico Domingo valószínűleg kijátszotta magát a csapatból, jövő héten pedig ennél csak jobb jöhet (bár tavasszal oly sokszor hittem ezt és végül kiestünk), de most van egy Chorink (akit Quilmeses múltja miatt egész meccsen fütyültek a hazai nézők, mégis ő volt a legjobb játékosunk) és van egy Cavenaghink, aki végre megtalálta a góllövő cipőjét.
Jövő héten nyernünk kell.
