Végre mi is pályára léptünk az idén debütáló argentin kupában. Tét a 32 közé jutás, ellenfél a San Juanba való Defensores de Belgrano a harmadosztályból. Az a Defensores, ahol szegény Ortega játszik, mivel a River nem kért a nyáron a veterán zseni szolgálataiból. Almeyda azt nyilatkozta, hogy az edzői csapatában szívesen látta volna, de Ortega játszani akart. Mert Ortega mindig is játszani akart és játszani akar, amíg mozogni tud. És micsoda cseleket és passzokat mutatott be ma is! Még szerencse, hogy nem volt egy épkézláb csatár mellette, mert akkor nagy bajba kerülhettünk volna. A mérkőzés egyébként a felejthető kategóriába tartozott: a River kényelmesen, komótosan játszott, főleg azt követően, hogy az első félidő 25. percében egy zseniális Cavenaghi sarkalás után Chori lefutotta az egész védelmet és a kifutó kapus mellett-fölött gyönyörűen pöckölte a labdát a hálóba. Ezt követően nyugodtan tologattuk a labdát, Cavenaghi megcsinált és ki is hagyott néhány ziccert, Chori pedig egyre közelített a gólhoz szabadrúgásból, de harmadikra végül is csak a kapufáig jutott. A fiatal Pezzella és Ramiro Funes Mori kiválóan védekezett, Arano borzalmas volt, a venéz válogatott Maestrico Gonzaleznek voltak jó megmozdulásai, de összességében nem igazolta, hogy érdemes volt a nyáron leigazolni. A második félidő közepétől - mivel az istennek se ment be a mérkőzést eldöntő gólunk - az addig a kapunkra teljesen veszélytelen Defensores minden erejét és főleg szívét latba vetve jó negyedórára sajnos igazi kupahangulatot teremtett (kupahangulat: amikor minden megtörténhet, a manchestert is kiverheti egy negyedosztályú félamatőr gárda), rugdosták a szögleteket, egyszer még Vegának is védenie kellett. Szóval meleg pillanatok voltak, a játékosok teljesen értékelhetetlenül és értelmezhetetlenül játszottak.
Összességében nyertünk és továbbjutottunk, ez jó, picike gyógyír a hétvégi borzalom után (pedig mennyivel jobban játszottunk akkor!), de...
De sajnos bebizonyosodott, hogy Chori, Cavenaghi és Cirigliano nélkül a csapat semmit sem ér, csak a védelemben vannak alternatívák (Gonzalez Pires, Pezzella és Ramiro Funes Mori), de az előre játék, valamint a középpálya egyensúlya e három meghatározó játékos nélkül nem tud működni, még a legkisebb csapatok ellen sem. Arano, Ledesma és Maestrico nem River szintű játékosok. A cserepadtól a jövőben nem várhatunk megoldásokat. Ez nem túl megnyugtató.
